Madisonville

Megérkeztünk! Joggal néz fogyinak, aki nem érti, mitől olyan jó egy ilyen látvány, de vállalom. 🙂 Legszívesebben már ezen a ponton megálltam volna és csak nézem, nézem. Csend, tiszta levegő. Persze nagyon nem szeretnék itt élni, de megint megvolt a “filmben vagyok”-érzés. Ezzel a borús idővel pl. a Twin Peaksben. 🙂

Ezpedig a falu város közepe. A videó a korábban emlegetett bizományi üzlettel indul. Mondtam, hogy western és mondtam, hogy nem csak imitálják. 🙂

Kis társadalmi ki betekintés: Ide tartozik, hogy szerintem benzinkút, élelmiszerüzlet és étterem után a negyedik leggyakoribb a bizományi üzlet. Ebből is van lánc, mint pl. az EZ Pawn, de számos egyedi is, mint itt a Madisonville-i Atlas. Amiben ezek mind megegyeznek, hogy a legnagyobb hívószó és minden reklámukban megjelenő – manapság menő szóval- értékajánlat az “Azonnal készpénz adunk!” – ha rászorulsz és banktól már nem kapsz kölcsönt, ugyebár.

Kiváló indokátora ez a legvadabb, legeredetibb kapitalizmusnak. :/ Éppen meséltem a a szuper csillogó autókon egy hét után is álmélkodó Vandának, hogy tényleg szupi, de tudjon róla: itt bizony bárhová néz szinte minden, de minden hitel. Az otthonod (ha szerencséd van és tudtál venni egyet, nem bérelsz), az autó, a hűtőgép, TV, kanapé, minden. Igen, általánosítok, de tény, hogy ez a lakosság abszolút többségére igaz. És persze nincs ezzel semmi gond, ha valaki ebben nő fel, de Magyarországról, az én környezetemből és generációmból nézvést egy permanes stressz, ha hozzá vesszük a munkavállalói jogokat – pontosabban azok szinte nemlétét. Mert adott tehát egy középosztálybeli család: látszólagos jólét, remek autó minden 17 éves elmúlt családtagnak, de ha aznap rossz lábbal ébredt a főnök és kirúg (100-an várnak a helyedre), az egész mindenség úgy omlik össze pár hónapon belül, hogy kertvárosból fénysebességgel kerül a család egy bérház valamelyik lakásába, viszi a bank az autókat, hűtőt, mindent. Fokozzam? Minden oké, van megtakarítás, 50+-os szülők, ház kifizetve, nagy baj már nem lehet. Vagyishogy: Nem tudom, feltűnt-e, hogy melyik a leggyakrabban hirdetett szolgáltatás az utak mentén. Elárulom: a kártérítősi pereket örömmel indító ügyvédeké. Ilyenek: “Mi megszerezzük a maximumot!”, “Megrándult a nyaka a koccanásban? Hívjon azonnal!” Ha nincs saját ügyvéded jó drágán, simán kiperelnek belőled egy olyan kártérítést, hogy egész életben fizetheted. Számos sztori van arról, hogy egy maradandóbb (vagy annak mondott) sérülésből valaki fiatalon is – anyagi szempontból – azonnal nyugdíjba vonulhatott.

Nem erre kell készülni, az USA még mindig az egyik legjobb hely a világon, de vannak árnyoldala, amivel érdemes tisztában lenni.

Mindeközben Madisonville-ben: kell annál kisvárosibb jelenség mint az, hogy a város központjában – nyilván a legdrágább helyszínen – egy családi fotós vállalkozás (is) van? 🙂 A kirakatban, pedig a texasi kisvárosi stílusú családi fotók. 😀 A pajta előtt apa a családi platós terepjáróval, anya a saját lóval cowboy kalapban, farmeringben. 🙂 Menyasszony(?) a karám előtt. 🙂

A városháza, picit megfáradt aszfalttal előtte (de kátyúk nincsenek!)

Mellette a város legfontosabb előkelőségeinek emléktáblája: A Marhatenyésztő egyesületének elnökei 1941-től, de mintha valami paródia lenne, egy bazi nagy westerncsizmával és ilyen nevekkel, hogy Buddy Willson Junior, Jimmy Farris, vagy Dickie Westmoreland. 🙂 (Van egyébként Gayland Matejka is!)

Végül a kötelező kisvárosi gimi hatalmas parkolóval:

Egy fél napot el tudtam volna itt tölteni, de mennünk kellett tovább.