Rémálom az Elm utcában

Nem, egyébként nem erről az Elm utcában történt alábbi eseményből származtatott a híres horror film címe, csak sok az Elm street az USÁ-ban, hiszen magyarul a teljesen ártatlan Szilfát jelenti.

Nem volt azonban ártatlan Lee Harvey Oswald, aki 1963. november 22-én itt lőtte agyon (köznyelvi és szó szerinti értelemben is) John Fitzgerald Kennedy amerikai elnököt. Nem is tudom, melyik újabb érdekes adatot meséljem el a témával kapcsolatban a tengernyi közül, ezért inkább csak bedobok néhány reményeim szerint kevésbé ismertet és akinek kedve van, nézzen utána. Kismillió film és könyv feldolgozta az eseményt, mint a 20. század egyik kétség kívül legjelentősebb történését. És ha már eltelt a kedves olvasó a filmekkel, cikkekkel, könyvekkel, váltson szintet és olvasson alternatív, fikciós-történelmet is az esettel kapcsolatban! Nem fog pl. csalódni (ha hasonló az ízlésünk): Stephen King 11.22.63 című regényében. Nekem a műfajban legalább akkora kedvencem, mint Philip K. Dick Ember a fellegvárban című műve.)

Szóval egészen pontosan itt történt az eset:

Az aszfalton látható fehér X, ahol a halálos lövést kapta. Mögöttem a híres Dealey plaza (ami nem úgy pláza mint nálunk, ez itt parkot jelent), pontosabban a szélén állok. Szemben az iskolaikönyv-raktár épülete. Oswald a jobb szélen, fölülről a második ablakból (amerikaiul hatodik, nekünk ötödik emelet) lőtt.

Szóval újabb érdekes adatok, de csak pár ami így hirtelen eszembe jut, hogy ne forduljunk megint egy 42 bejegyzésen át tartó kockulásba, mint amit a NASA-nál csináltam:

• A merénylőt két nappal később megmerényelték, amiről szintén felvétel készült. Sőt, élő adásban történt.
• Szerintem ez és a Holdraszállás a világ két legtöbb összeesküvéselméletet generáló eseménye.
• Kennedy krónikus hátfájása miatt egy műanyag gerincmerevítőt viselt, ami miatt az első (nem feltétlenül halálos) lövés után nem tudott előredőlni a teste, így találhatta el a második lövés olyan módon, hogy [kiskorúak ne olvassanak tovább!] leszakadt a koponyafelső része és agydarabok repültek szét, többek között a felesége kezébe. Erre szokta a magyar rendőrségi eufémisztikusan az “élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett” kifejezést használni.
• A felesége Jackie ragaszkodott hozzá, hogy utána egész nap, még az alelnök filmre vett hivatalos beiktatásán is a vérfoltos kosztümjét viselje.

Ugyanez a helyszín az Elm street túloldaláról:

Nem messze a helyszíntől van a Kennedyről elnevezett park a közepén az emlékművével, ami még az előtte látható leírásban is megemlítik, hogy sokakban visszatetszést keltett. (Felteszem, a picit túl modernre sikeredett formát és vasbeton anyagválasztást nehezményezték)

És mielőtt még zárnám a bejegyzést a rám egyébként reményeim szerint kevésbé jellemző módon, de most Gatya bácsiznék (vagy Horáknéniznék) egy kevés ezekamaifiatalok!-osat. Én tényleg nem értem mi visz rá embereket, hogy egy erőszakost halált halt ember síremléke előtt egymást ölelve mosolyogva fotóztassák magukat, ahogy itt is láttuk. Többen egymás után! Most mi fotóztunk titeket, most akkor megkérhetjük, hogy ti is csináljatok rólunk? Persze! És így ment hosszan. Nem fiatalok, felnőttek.

Most komolyan, az ilyen faragatlan emberek dolgait én szinte mindig kizökkenthetetlen Buddhaként hagyom átáramlani magamon, esetleg a legprimitívebbeket még – nem szép dolog tudom – meg is mosolygom. Itt azonban most valahogy nem sikerült ezt megugrani és nagyon zavart. Ugyanez az Elm streeten. Ez egy használatban lévő 3 sávos út, autóforgalommal. Kirohan a közepére a családapuka, az X-re áll és V-t mutatva az ujjaival (kényszer-)mosolyogva szelfizik egyet, majd rohan vissza a dudáló autók között. Ezen felbátorodva követi később egy decens hölgy a barátnőjével. Nyilván egy szefli esetében nem látszik sem az X, sem a háttérben a könyvraktár, mert a fák takarják, semmi. A kép 80%-át elfoglalja az alany vigyorgó feje, körülötte meg távolban homályosan egy útpadka, meg a falombok. Egyszerre végtelen ostobaság és tiszteletlenség.

Mindegy, csak akartam beszélni róla, doktor úr. Mennyivel tartozom és mikor jöhetek a következő terápiára? Egyébként nagyon kényelmes ez a kanapé, kitűnő választás volt!