Körözés, elkapás

Továbbra sem enged ellazulni ez a helyszín. 😩 Első este a szemét csótány, aztán a “támadó mosómedve”-hangú légfrissítő, másnap éjjel a trópusi vihar. Ezúttal az történt, hogy elmerülve írogatom este a naplót, amikor a egyszer csak valami olyan sziréna-szerű, korábban sosem hallott vészjelzés kezd ismétlődni a fürdőszobából, de tényleg olyan hangon, hogy azt hittem a szoba másik sarkáig hajítom a laptopot az ölemből riadalmamban.

Mint kiderült a telefonon volt a mosdókagyló szélén. De tényleg soha nem hallottam még ilyen hangot tőle. Nem véletlenül. Ez egy cellainfós vészjelzés volt:

Miszerint Justiceburg településen (megnéztem, legalább 3 órányira tőlünk) egy neve alapján az anyuka elrabolt egy 11 éves lányt és egy 14 éves fiút, ilyen és ilyen autóval és rendszámmal. Oké, köszi. Megint visszapörgött pár évet az élethossz számlálóm és lett 98 frissen beőszült hajszálam.

Hogy a rendőrség elkapta-e nőt, nem tudom, de én sikeresen végrehajtottam még aznap este egy elfogást. Az ajtómat hajtottam be éppen, amikor – nagyon remélem – az első estivel azonos fürdőszobai látogató tűnt fel a falon a sarokban:

Remélem, jól kivehető a konnektorhoz képest a mérete. Nem a nálunk megszokott ligába tartozik. Annyit mondok még, hogy a megvásárolt csótányírtó spray (kisebb poroltó méretű), nem permetet bocsát ki, hanem kb féldecinyi folyékony adagot egy összefüggő sugárban. Amikor azzal telibe találtam (másodikra), lezuhant a folyadék súlyától. Ehhez képest úgy iszkolt tovább, mintha semmi sem történt volna. Még háromszor locsoltam meg (utána fél amerikai méretű(!) tekercs papírtörlőt áztattam el a feltörléssel – csak, hogy érzékeltessem a mennyiséget), de felmászott egy másik falra és ott ücsörgött. Számoltam a másodperceket, vártam, hogy leesik, vagy legalább remegni kezd, de semmi.

Itt aztán meguntam és egy pléddel (jelentem, másnap kimostam!) szépen foltmentesen addig recsegtettem az exoszkelentont a falnál, amíg csak megadta magát a szívós dög. Vállalom: nem vagyok bátor, ha ekkora rovarokra úgy kell gondolnom, hogy este a pucér végtagjaimra, hátamra, arcomra tévedhetnek, de ez tényleg nem volt szerény méretű jószág:

Ezekkel a képekkel kívánok mindenkinek jó éjszakát! Holnap jön a folytatás: DÁLLÁSZ

Most pedig kérem minden 45-plusszos (vagy fiatalabb, akit ezzel terrorizáltak a szülei) idézze fel a főcím zenét. Hogyaszondja, egy-két-há’: tűű–tudííí, tudí-tudi-tádááá, tűűtííí-tű-tudi-dááá!”